KINEK AJÁNLOTTAK A KONTAKTLENCSÉK?

A világ lakosságának 50%-a látáskorrekcióra szorul. A kontaktlencsék egyre gyakrabban helyettesítik a szemüveget, tekintettel a számos előnyre, amelyet nyújtanak, valamint az egyre magasabb színvonalú gyártási technológiára és nyersanyagokra.
Általában a fiatalok használnak kontaktlencsét, bár a legújabb kutatási eredmények - az egynapos viselésű progresszív lencsék (Focus Dailies Progressives) kifejlesztése miatt konkurenciát jelentenek a szemüveggel szemben a 45 év fölöttieknek is.
Mivel minden páciens egyéni módon reagál a különböző típusú lencsékre, kiválasztásukkor szigorúan meghatározott szemészeti vizsgálatokra van szükség. Először előzetes vizsgálatot kell végezni a lencsék kiválasztásához. A lencse szemre illesztése után 30 perc elteltével kerül sor az első ellenőrzésre, amikor a páciens szemének reakcióját vizsgálják. Háromhavonta szükséges kontrollvizsgálat. Ez a folyamat garantálja a megfelelő lencseválasztást mindenki számára.
A kontaktlencséket gyakran alapvető látáskorrekciós eszköznek ajánlják. Ez mindenekelőtt azokat érinti, akiknek nagy mértékű látáshibájuk (+/- 6,0 D fölött) van. Ennek főleg az az oka, hogy a szemüveg természetellenes mértékben kicsinyíti vagy nagyítja a látott képet. Hasonló a helyzet abban az esetben, amikor a két szem hibája között 3,0 D-nál nagyobb eltérés van. Ilyenkor gyakoriak a problémák a sztereo látással, mivel nagy különbség van a jobb és bal szemmel látott kép között.
A kontaktlencsék sok előnnyel rendelkeznek. Alapvető értékük az a tény, hogy tökéletes látást biztosítanak minden légköri viszony esetén, a látómezőt pedig nem korlátozza a szemüvegkeret. Szemüveg viselésekor, főleg nagy mértékű hibánál a látott kép kicsinyített vagy nagyított. A látott kép kontaktlencse viselése esetén természetes nagyságú. A kontaktlencse viselése akkor is ajánlott, amikor korlátlan látótérre van szükség és amikor a szemüveg az orról lecsúszva nem nyújt megfelelő biztonságot (pl. a magasban dolgozóknál). Természetesen mindenki viselhet kontaktlencsét, akiknél nem állapítottak meg ellenjavallatot és akik ki akarják használni a kényelemérzetet és teljes látáskorrekciót, amit a lencsék biztosítanak.
A látáshibával rendelkezők egyúttal megváltoztathatják külsejüket is. Léteznek kissé színezett lencsék, amelyek mélyítik a szivárványhártya természetesen világos árnyalatát, valamint olyan, teljes fedőképességű lencsék, amelyek teljesen megváltoztatják a szemszínt. Tökéletes látásúak is megváltoztathatják a szemszínüket a színezett lencséknek köszönhetően. Nekik készültek a színes, dioptria nélküli, ún. plano lencsék.

A KONTAKTLENCSÉK RÖVID TÖRTÉNETE

Az optika és a látás alapelveinek helyes megfogalmazásával, mely Leonardo da Vinci idejében (a XV-XVI. században) történt, megjelentek az első elméletek a látás kontaktlencsével való korrigálásáról.

Az első, a szemfelszínnel közvetlenül érintkező lencsék ötlete a XVIII. század végén született meg. Thomas Young angol fizikus és orvos egy 5 mm-es, vízzel megtöltött és egyik oldalán lencsében végződő fémtubussal korrigálta saját látáshibáját (asztigmiáját).

A XIX. század második felében dolgozták ki az első kontaktlencse-készítési és -használati eljárásokat. Kezdetben az egyetlen anyag, amelyből lencséket készítettek, az üveg volt. Mivel a lencséket fúvásos technikával készítették, optikájuk sokszor nem volt tökéletes, az illesztés pedig nehézségeket okozott.

A következő időszakot a kontaktlencsék történetében a szemgolyóról közvetlenül vett lenyomat alapján készített forma felhasználásának módszere jellemezte. Egy idő után figyelembe vették a szemgolyó torzulásainak jellemzőit is. Az üvegből készült lencsék kemények, nagyon törékenyek és sérülékenyek voltak, egyben veszélyesek a szem számára. Áttörést jelentett a lencsék készítésében a „szerves üveg", azaz polimetil-metakrilát (PMMA), majd a '60-as évek elejétől a forradalmi anyag, a hidrogél alkalmazása.

A hidrogél az az alapanyag, amelyből ma kényelmes, biztonságos, olcsóbb és a különböző látáshibákhoz jobban alkalmazható lencséket készítenek. Száraz állapotban a szerves üveg tulajdonságaival rendelkezik, nedvesen pedig lággyá és rugalmas válik. Az új anyag feltalálásával egyidőben sikerült a kontaktlencse-ápolószerek minőségét is javítani.

Jelenleg az új generációs, lágy, vékony lencsék légáteresztőek, nem váltanak ki allergiát, nem izgatják a szemet és nem okoznak benne idegentest-érzetet. Különböző látáshibákat lehet velük korrigálni, beleértve az asztigmiát is, sőt, mi több, előfordul, hogy kizárólag kozmetikai okok miatt, pl. a szivárványhártya színének megváltoztatása céljából használják.

forrás: http://optika.hu/